Tömpi a család legifjabb tagja. Egy Yorki kan és egy Bolognese szuka kölykeként született. Eredetileg nagyon hosszú, sötét szőre van, de mivel ennek eléggé problémás az ápolása, ezért lényegesen rövidebbre vágatjuk neki. Persze még így is nehéz jó fotót készíteni róla, sokszor csak egy fekete pacni látszik belőle. :)

Tömpi hosszú és rövid szőrrel

Tömpi igazi kis félőlény, bár sokat bátorodott, mióta velünk van. Eleinte mindentől félt, ami jócskán megnehezítette a sétákat, de még az együttélést is. Talán nem véletlenül kapta eredetileg a Mimóza nevet. :) Aztán szép lassan hozzászoktattuk a környezetéhez, és ma már pl. át mer menni a csatornafedeleken, illetve gond nélkül utazik a tömegközlekedési eszközökön is.

Bambi már az első pillanattól kezdve elfogadta Tömpit. Egy kis féltékenység persze van közöttük, de igyekszünk úgy alakítani, hogy mindenkinek saját gazdája legyen, én a Bambié, a barátom pedig a Tömpié. Cicóval sem volt gond, hamar összebarátkoztak ők is, bár ők inkább játszani szoktak egymással, puszilkozni, vagy ölelgetni sosem láttam őket. 
A két kutya amúgy teljesen különbözik egymástól. Bambi a melegben érzi elemében magát, Tömpi a hideget kedveli. Bambi kint csak jó időben eleven, illetve a lakásban le sem lehet lőni, Tömpi kizárólag hűvös, vagy annál hidegebb időben futkározik, azt is főként kint,  a lakásban pedig plüssállatka programra kapcsol. Ha háló társ kell, rá mindig lehet számítani. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.