csivava 2014.03.27. 21:03

Picurka megmutatja

Egyik hétvégén igencsak szeles időnk volt. Reggel még a vihar előtt kimentünk egy sétára a kutyákkal, de meglepődve tapasztaltuk, hogy a vihar szele már ilyen korán elérte a szigetet. Minket ugyan nem zavart, és a "nagyobb" kutyáinkat sem, de Bambit és Picurt féltettem.séta.jpg

 

Bambi megmaradt annak a kis úri lánynak, aki mindig is volt, láthatóan nagyon zavarta a szél, és a felszálló homok, a szokásos büszke tartásával tűrte a megpróbáltatásokat. Picurka viszont ismét meglepetést okozott, eleinte azt hittem, szenved az arcába fújó homoktól, a fejét folyamatosan felfele tartotta, a testét meg-meglökte a szél, de amint felvettem a karomba, azonnal hisztizni kezdett, hogy tegyem le. Élvezte az egészet, csóválta közben a farkát, és láthatóan nagyon büszke volt magára.

10003512_10200998680089230_924223657_n.jpg

11860_10200998679409213_742676870_n.jpg

 

Mindig rácsodálkozom Picurkára, mindig tanulok ettől a csupán 1-2% agyvelővel rendelkező apróságtól valamit, legfőképpen azt, hogyan kell meglátni és kiélvezni az élet apró örömeit, és persze azt, hogy milyen fontos az együtt töltött idő, és a nevetés.

 

Picurka picurkodott 05.gif

1932299_10200998679369212_1853640785_n.jpg

 

Még az orrát is beletúrta a homokba 13.gif10152433_10200998680209233_792612888_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://csivava.blog.hu/api/trackback/id/tr515880933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.