Eljött a költözés napja, fogtuk a kutyákat, Cicót a csomagjainkat, és nekivágtunk az útnak.

Eléggé meleg volt aznap, és ugyan van légkondi a kocsiban, de a kutyáknak különböző a hőtűrő képességük, ezért nehéz volt beállítani egy olyan hőmérsékletet, ami mindenkinek megfelelt. Hideget nem csinálhattunk Bambi, Picur és Riki miatt, akik nagyon fázósak, de Aisha pl. lihegett akkor is, ha a leghűvösebb részén volt a kocsinak, ezért őt folyamatosan vizeztem. Tömpi és Róka viszonylag jól viselték a köztes hőmérsékletet. A hosszú autózást is különbözően élik meg, Bambi és Tömpi lényegében végigaludta az utat, Aisha csak próbálta végigaludni, de őt sajnos még mindig zavarja az autó mozgása, és most Picurka is nyugtalan volt, sokszor felkelt, nem találta a megfelelő alvó pózt, talán átragadt rá is az izgatottságunk.

Bubácska sosem izgatja magát, akár autóval, akár tömegközlekedéssel utazunk...  

Riki aktív utazó, ő minden alkalommal az ablakon keresztül nézelődik, ez legalább leköti, és nem unatkozik az autózás közben. 

A legnehezebb helyzetben Róka volt, ő nem talált semmilyen elfoglaltságot magának, látszott, hogy utálja az egész helyzetet, és jobb híján ő is aludni próbált, több kevesebb sikerrel. Persze többször megálltunk, hogy sétáljanak és igyanak a kutyák, de megérkezve láttuk, hogy a legtöbbjük elmacskásodott a hosszú autóúttól, ezért legközelebb még többször fogunk megállni. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.