Karácsonykor minden évben a szüleimnél kezdjük, majd otthon folytatjuk az ajándékozást. Idén annyit változás volt, hogy a szüleimnél vendégeskedtünk estig Bambiékkal, és ott kapták meg az ajándékokat.

Balról jobbra: Picurka, Aisha és Bambi 

Igyekeztem tuti ajándékokkal meglepni a drágáimat, vettem nekik egy puha rózsaszín fekhelyet, Bambi megkapta a szokásos ikeás patkánykáját, és sütöttem minden kutyusnak fincsi tepertőkrémes kutyakekszet. Mondanom se kell, hogy ez utóbbi volt a legnépszerűbb a kutyák között, de a többi ajándéknak is nagyon örültek. A fekhelynek pl. annyira, rögtön belehuppant mindenki, igyekeztek kiszorítani a másikat, ami végül a két fiúnak, Athosnak és Rossinak sikerült, olyan hévvel vetették bele magukat, majd kezdtek el benne játszani, hogy elüldözték Bambiékat. Pillanat képek:

 Ajándékok a Karácsonyfa alatt 

Bambi minden évben kap egy új ikeás patkányt, a korábbiakat már kivégezte... :)

Add ide, ez az én zsákmányom! 

De fincsi illata van ennek...

Kajaosztás

Nem látod, milyen szépen ülök?! Add már ide!

Picurka és Athos mindenki szájából kinézte a falatot. 

A lányok birtokba vették ajándék fekhelyüket...

...a fiúk is elkezdtek érdeklődést mutatni...

...fekhelyfoglalás Rossi és Athos módra, Aisha tartott ki legtovább...

...végül Aisha is feladta, a fiúk elfoglalták a fekhelyet. Bambi folyamatos morgással adta tudtukra nemtetszését, de a fiúkat ez nem igazán érdekelte, a játszással voltak elfoglalva. 

Tepertőkrémes keksz illatát érzem?

Imádom a csivavákban, hogy mindig minden érdekli őket, minden helyzetben velünk akarnak lenni, kíváncsiskodnak, együtt örülnek, a legjobb társak a kutyák között. 

Picurka: "Mikor eszünk már?!"

Rossiról még nem írtam a blogban, neki majd egy külön bejegyzést fogok szentelni, mert Picuhoz és Aishához hasonlóan, neki is nagyon érdekes a története, nem mellesleg pedig ő is egy új családtag, hiszen a szüleim fogadták örökbe Athoska mellé. 

2009-ben kezdtem a blogot írni, akkor Bambi még csak három éves múlt, most viszont a hetedik életévét töltötte be, ami hihetetlenül hangzik, annyira gyorsan múlik az idő.

Az évek száma jól látható Bambin, a szőre, különösen az arcocskáján igencsak megőszült, bár érdekes mód nála akkor kezdődött el ez a folyamat, amikor egy gomba elleni védőoltást kapott. Pár nappal az injekció beadása után, látványosan megőszült az arcán és a két hátsó combján a szőr. Nem annyira, mint amilyen most, de egyértelműen akkor kezdődött az egész. De az is lehet, hogy csak véletlen egybeesés…. 

A lényeg a lényeg, Bambinak szülinapja volt, így az alkalomhoz illő torta is dukált neki. Sajnos sütni nem volt időm, de nem volt panasz a mostani tortára sem, kacsamáj pástétom volt az alap, erre került rá Orijen Red száraztáp körben, és vitaminpasztával kurtítottam rá egy B betűt. Eredetileg a teljes nevét ki szerettem volna írni, de pár béna próbálkozás után feladtam, és megelégedtem a neve kezdőbetűjével. 

A csillagszóróért már nem lelkesedett Bambi, de miután leégett, és elkerült a közelből, azonnal komoly érdeklődést mutatott a torta iránt.A tortaevésből természetesen a többiek sem maradhattak ki, Picurka végig ott ólálkodott a torta körül, és vicsorogva adta tudtunkra türelmetlenségét, Aisha ellenben a tőle megszokott nyugalommal várta, míg elé viszem a finomságot. A végén mindenki jóízűen befalta a maga részét. 

Kis időre nálam vendégeskedik a barátom macskája, Cicó, és az egyik örökbe fogadott csivije, Aisha, akikkel már többször találkozhattatok a blogon. 

Aisha 

Aisha tavaly szeptemberben került a fajtamentésünkhöz, a barátom hozta el a szarvasi gyepmesteri telepről, ahova meghalni adta le korábbi tulajdonosa. Az orvosok kitartó és lelkiismeretes kezelésének hála Aisha nemcsak életben maradt, hanem a sok betegség ellenére, sikerült jelentősen javítani az élet minőségén. Jelenleg szívgyógyszeren él, ez segíti a szervezetét abban, hogy a megnagyobbodott szíve, illetve az egyre vastagodó szívbillentyűje mellett is megfelelően működjön minden. Nemrég voltunk kontroll ultrahang vizsgálaton, ahol jól látszódott a szívbillentyű további vastagodása. Minden más rendben van nála, és szerencsére stabil az állapota. Bízom benne, hogy még több év adatik meg neki, mint amennyit a szíve állapota előrejelez.

Aishával egy időben Picurt is elvittem ultrahang vizsgálatra, szerettem volna tudni, minden rendben van-e odabent. Mivel Picurka meglehetősen hisztis, ezért minden óvintézkedést meg kellett tennem, nehogy az esetleges tombolásban beverje a fejecskéjét, meg persze magamat is védnem kellett, így külön erre vásárolt kesztyűt húztam a kezeimre, és egy vastag kispárnán végeztük el a műveletet. Alapvetően úgy tűnik, rendben van Picur, persze akadt néhány érdekesség, pl.a veséi nem a szokványos helyen találhatóak, de ezen már meg sem lepődök. Az epe méretét találták egyedül rendellenesnek, emiatt kapott májvédő tablettát, de mindenképp visszamegyünk kontrollra, hogy ettől változott-e valami, mert az is lehet, hogy egyszerűen csak neki ekkora alapból az epéje, és kész.

Picurka arc 

Másik vendégünk, Cicóka sem problémamentes, pontosabban ő problémásabb, mint az összes kutyánk együttvéve. Minden nap újabb meglepetésekkel vár haza: itt egy törött kaspó, ott egy szétkapart rattan láda, egyszer a kanapét koszolja össze, máskor az ülőpad szivacsos részét,... és ha ez nem lenne elég, az utóbbi időben napi ápolásra szorul, mióta komoly májbetegség alakult ki nála. Mostanában mindenféle vizsgálatokra járok vele, naponta kell gyógyszerezni, és most már infúziózni is. Kaptam egy infúziós sóoldatot, azt kell neki adagolnom a bőrén keresztűl, és megtanultam injekciót is beadni neki. Hozzáteszem, irtózom a tűtől, de inkább ez, minthogy fél óráig viaskodjak vele a gyógyszerbeadás miatt, amit végül kihány. És persze ez a tapasztalat nagyon hasznos nekem a fajtamentés miatt is. Szeretek tanulni, és jó érzés, hogy egyre több ismeretet szerzek az állatorvosoktól, így gond nélkül el tudom látni a saját, és az ideiglenes kutyusokat is, nem kell mindennel a rendelőbe rohangálnom. 

Vizelet mintavétel fecskendő és UH segítségével. A tűt az UH felvételt nézve bejuttatják a hólyagba, majd egyszerűen kiszippantanak belőle egy adag vizeletet.

Új kutya csatlakozott a falkához. BoRóka az átlagnál nagyobb csivava keverék kutyus. Eredetileg ideiglenesen került a barátomhoz a fajtamentésen keresztül, de annyira gyorsan szocializálódott és olyan jól beilleszkedett a többiekhez, hogy a megtartása mellett döntött a barátom. 

A képen: Bambi, Ré, Tömpi, és hátul az új családtag, BoRóka 

A képek még novemberben készültek Tahitótfalu mellett. Ezúttal Picurka otthon maradt Aishával, nem élvezték volna a nedves, nehéz terepet. Nekem egyébként ez az egyik kedvenc dunaparti szakaszom...

Riki Ré egyik kedvenc dunaparti elfoglaltsága, hogy kimenti a köveket a folyóból. Odamegy a vízhez, kiemel egy követ a vízből, és kihozza a partra, majd megy a következőért.

Séta közben egy kellemes meglepetés ért minket, találkoztunk egy olyan kutyussal, akinek korábban segítettünk. Eredetileg egy másik csivava keverék kutyus került volna hozzánk, de összecserélték őket, és más ment helyette gazdihoz, ő pedig hoppon maradt. Elmentünk érte, átvettük, és kerestünk neki ideiglenes helyet. Az állatvédőrségen keresztül sikerült is találnunk, és hamarosan kaptuk a jó hírt, miszerint sikerült gazdisodnia. Azóta nem hallottunk felőle, de most szembe jött velünk a gazdijaival. Olyan jó volt őt látni boldogan, kiegyensúlyozottan (a képen jobb oldalt) 

Bubácska 

Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy Bambi egy kisfilmben szerepelhetett. A szerep rövidke, akárcsak a film maga, de nagyon örültem neki, nemcsak a szereplés miatt, hanem a fajtamentést is van lehetőség ezzel reklámozni. A film végén fent lesz a logónk, és a premierre is meg leszünk hívva Bambival, illetve a premier utáni bulira. 

 A forgatásra Picurkát is elvittem, szeretem, ha mind a ketten velem vannak, és persze nem akarom Picurkát se kihagyni a jóból. 

A forgatás  helyszíne egy budai buszmegálló volt 

Bambi már elszokott a szerepléstől, és nagyon meg volt ijedve a csizmától, eredetileg szaglásznia kellett volna, jutifalatot is rejtettünk el neki a földre, de kivételesen az sem érdekelte. Végül ha nem is az eredeti tervek szerint, de sikerült teljesíteni a feladatot. Nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre, erre viszont kb. 3 hónapot még várni kell...

Bambi filmbeli gazdájával

Molly halála eléggé szíven ütött, idő kellett hozzá, míg helyrerázódtam, és tudtam tovább csinálni a fajtamentést. Azóta több hónap eltelt, a barátom falkája és az én kis falkám, Bambi és Picurka is éli tovább a megszokott életét, de Molly emléke örökre megmarad bennünk.

Mivel azóta igencsak elhanyagoltam a blogot, ezért ismét kénytelen vagyok utólag beszámolni a történésekről. A Kisdunaparti sétákat mostanában a tahitótfalui Duna szakasz váltotta fel. Itt kevesebb a mozgás, nincsenek horgászok sem biciklisek, sokkal nyugodtabb környék. Picurkának még eléggé nehéz a terep, folyton figyelni kell rá, időnként kézbe venni, ha elfárad, bár ez utóbbit egyre kevésbé szereti. Mostanában eléggé önálló lett, gyakran hisztizik azért, ha kézbe veszem, amikor ő gyalog akar menni. Olyankor néha engedek neki, de persze csak ha nem találom veszélyesnek a terepet. Mivel ő vízfejű, és két hatalmas lyuk van az amúgy is vékonyka koponyacsontján, ezért rá különösen oda kell figyelnem. 

A sétákon kisgyerekes családokkal is találkozunk időnként, így történt ez nyár végén is, aminek azért örülök, mert lehetőség adódik gyerekekhez szoktatni a kutyákat, különösen Bambit, aki még mindig ellenségesen viszonyul a gyerekekhez. Sajnos túl sok rossz tapasztalata volt, amit nehéz kinevelni belőle. Picurkát általában békén szoktam hagyni az ilyen ismerkedésekkel, mert elég egy rossz mozdulat a gyerekek részéről, és akár meg is halhat. Nem kockáztatok. 

Picurka bestresszelt a túl hangos gyerekektől... ezért most nem sokáig tartott a szocializációs tréning.

  Szerencsére az ijedség nem tart sokáig Picurkánál, hamar elfelejti, és nyugisan folytathattuk tovább a sétát. 

Valaki elvesztésére nem lehet igazán felkészülni. Fáj, és nehéz elfogadni, de ha tudod, hogy hosszú szép élet van mögötte és van időd elbúcsúzni tőle, az megnyugvást ad. De mi van akkor, ha egy fiatal, életvidám kutyus az egyik nap még ott rohangászik körülötted, a másik nap már roncsként fekszik az öledben? Hogy lehet feldolgozni, elfogadni, amikor valaki, akiben megbíztál, tönkreteszi ezt a kis életet?

Molly egy igazi kis ördögfióka volt. Mindent szétszedett, rombolt, kukázott, kergette a macskát, közben angyali szemekkel nézett rád, kedveskedett puszilt, odabújt, esdekelt minden simiért. Életvidám, fiatal, egészséges és csodaszép kutyus, egyetlen problémával: mindkét hátsó lábán erős fokozatú patella ficam volt. Az egyik lába már szépen helyre lett hozva, a másik lába következett. A műtétből Molly nehezen tért magához, és légzési nehézségei támadtak. Azt mondták, Molly félrenyelt az altatás közben, ez okozza a nehéz légzést. Kapott hörgőtágítót, infúziót, és hazaengedték azzal, hogy most már csak ki kell várni, míg a folyadék felszívódik. Molly tüdőgyulladást kapott, a fertőzés nagyon gyorsan átterjedt a többi szervére. Három nap szenvedés után, a barátom karjaiban halt meg, aki végig mellette volt, nem aludt, csak őrizte Mollyt.

A tények:
1. Ahogy kiderült, 34 fokra hűlt le a műtét közben Molly szervezete. 
2. Mollyt a műtétet követő másnap nyitásra (reggel  8 óra) visszavittük a rendelőbe, de csak kora délután láttak hozzá a kivizsgálásának.
3. Többszöri faggatózásomra is csak azt a választ kaptam, hogy félrenyelt Molly, és csak meg kell várni, míg a folyadék felszívódik, meg fog gyógyulni. Tüdőgyulladást nem említett az orvos.
4. Másnap reggel befulladt Molly, később a rendelőben rohamot kapott. Azonnal odavittem az orvoshoz, aki adott neki görcsoldót, majd kiküldött tovább várakozni minket. Miután sorra kerültünk, a kontrollnál a végbélben alvadt vért találtak. Ekkor már többféle gyógyszert kapott. 
5. Másnap reggel Molly elment. Este a barátomat hívta az orvos, és megkérdezte, mi újság Mollyval. Meggyógyult, hogy nem mentünk vissza vele? ... 

Tanulság sajnos nincs, és felesleges azon gondolkodni, hogy mi lett volna ha... mert nincs más lehetőség, csak a tiszta tény, hogy már nem tudsz változtatni, hogy már elment. De a gondolatokat nehéz megállítani, mindig ott van előtted a kis teste, ahogy futkározik, ahogy a karodban fickándozik, ütögeti a kis lábacskáival az arcodat a simiért, és közben jár az agyad, ha csak egy kicsit máshogy történnek a dolgok… mi lett volna ha… 

Picurom betöltötte a harmadik életévét! Ugyan nem lehettem ott az első másfél évben, de már egy éve boldogít a kis drága, és nagyon bízom benne, hogy még nagyon sokáig velünk lesz. A jeles eseményre hústortát is sütöttem a kutyáknak, az első természetesen Picurkáé lett, de bőven jutott Bambinak, és a két ideiglenes gondozáson nálam lévő csivinek, Nikének és Fanninak is.

Picur, Bambi és a szülinapos tortája

Olyan gyorsan falta be mindenki az ünnepi tortát, hogy le se tudtam fotózni őket, csak elmosódott alakok látszanak a képen, de készítettem egy videót Picurról, amint a tortácskáját befalja. 

Picurka pár nappal ezelőtt nagyon rám ijesztett, a fejecskéje teljesen behorpadt, egy kis sebet találtam a szeme mellett, és ügyetlenül, a szokásosnál agresszívebben viselkedett.

Picurka seb 

Azt eddig is tudtam, hogy két nagy lyuk van a koponyacsontján, azt is tapasztaltam, hogy a víz mennyisége folyamatosan változik, hol kissé domború, hol valamelyest homorú, de ennyire leapadni még nem láttam az agyvizét. Lényegében a lyukaknál teljesen eltűnt, így a koponyacsonton lévő lyukak szegélyét tökéletesen lehetett látni, a koponyája teteje göröngyös és horpadt lett.

Persze rögtön pánikba estem, hívtam a barátomat, az orvosomat, és az egyik ismerősömet, aki tőlünk fogadott örökbe kutyust, és történetesen vízfejű gyerekekkel foglalkozik, másnap pedig mentem vele orvoshoz, hogy megvizsgálják, mitől van ez a különös jelenség.

Picurral a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőben

Sokkal okosabb sajnos nem lettem, mert ezt a betegséget kevesen ismerik, vagy tudják kezelni, ezért körbenéztem az interneten, és végül a Prima-Vet Állatorvosi Rendelő segítségével rátaláltam Dr. Csébi Péterre. A doktorúr nagyon kedves volt, megnézte Picur korábbi MRI felvételét, átvizsgálta a fejecskéjét, meghallgatott minket, és válaszolt minden hülye kérdésünkre, kezdve az olyanokkal pl. hogy eltűnhet-e annyira az agyvize, hogy kiszárad az agya, folytatva azzal, hogy nem kell-e attól félnünk, hogy a horpadásnak semmi nem állja útját, egészen behorpad a lyukaknál, ki tudja meddig. Minden kérdésünkre megnyugtató választ kaptunk, egyedül azt nem tudta megmondani a doktorúr, hogy mitől apadt le a víz. Viszont, ahogy a mi orvosunk, úgy Ő is azt mondta, hogy ez csak jó lehet, mivel így tuti nincs nyomás a fejecskéjében.

Bambi őrzi Picurka álmát 

Fellélegezve hagytam ott az István úti kórházat, pár nappal később pedig a csoda is elmúlt, Picurka feje azóta újra a régi, hol kicsit több, hol kicsit kevesebb agyvízzel. Ami miatt végül örültem ennek az egésznek, hogy végre rátaláltam egy olyan orvosra, aki azonnal tudja, mit kell tenni, ha bármi baj lenne, mert jól ismeri ezt a betegséget, és sok ilyen kutyát kezelt már. De azért nagyon remélem, hogy nem lesz rá többet szükségünk…

Vasárnap délután mi is elmentünk meglesni a Dunát a Népfürdő utcánál.. 

Útközben az egyik ismerősömmel, és csivijével is összefutottunk. Mogyoró egyike azoknak a kan kutyáknak, akit Bambi kedvel. A többieket egyszerűen elüldözi a hisztijével általában. 

Egy hétig két vízfejű csivava társaságát élvezhettem: Niké, a fajtamentés által átvett 6 hónapos lányka vendégeskedett nálam. Érdekes volt látni a hasonlóságokat Picurkával, a legfurcsább, hogy bár a vérvizsgálat alapján mind a ketten egészségesek, mégis nagyon sokat isznak és pisilnek. Később egyik korábbi védencünk, Mazsola gazdájától azt is megtudtam, hogy náluk ez a jó, ezzel egyensúlyban marad a vízháztartásuk. Baj akkor van, ha keveset isznak, és pisilnek. Első szavaim rögtön azok voltak Picurhoz, hogy pisiljen csak nyugodtan, ahova akar, csak pisiljen minél többet… J Nagyon sok hasznos információt kaptam, pl. mikre kell figyelni, mikor kell azonnal orvoshoz vinni, hol és hányszor kell mérni a koponyájukat ellenőrzésképpen…. Bár ezek a kiskutyák nagyon rossz esélyekkel indulnak az életnek, nagyon bízom abban, hogy még sokáig maradnak közöttünk. Bele sem merek gondolni, mi lenne, ha akár Picurral, akár Bambival történne valami L Picurral jövő héten megyek orvoshoz, hogy csináljunk a koponyájának belsejéről UH vizsgálatot, és ha már úgy is el lesz kábítva, kihasználom újra az alkalmat egy kis manikűrre, és a koponyáját is lemérem egyúttal. 

Mayácska három társával együtt érkezett a fajtamentésünkhöz, és úgy alakult, hogy nálam is vendégeskedett egy ideig. Mivel a lánykát korábbi tulajdonosa ólban tartotta, ezért nálunk kezdett el ismerkedni a pórázzal. Az első próbálkozások sikertelenek voltak, folyton a földre lapult, aztán május elsején kivittük őt is a telekre a többiekkel együtt, és az ottani erdőben végre elkezdett a falkával tartani. Bár tudtuk, hogy nem szökne meg, mégis végig rajta hagytam a pórázt, hogy szokja. 

Eleinte még nem akarózott jönni...

...később már elkezdett érdeklődni a természet iránt is. 

Séta közben Ré is folyton lemaradt, mindig talált valami nagyon érdekeset, amit feltétlen meg kellett nézni... vagy megkóstolni. 

Nemcsak Mayának volt kihívás ez a kis erdei séta, Aisha és Picurka is hősiesen megküzdöttek az emelkedőkkel, és a magas növényzettel. Ha elakadtak, vagy úgy láttuk, nehéz a terep, segítettünk nekik, de Picur egy idő után behisztizett, és sértődött fejjel adta a tudomásomra, hogy ő egyedül kívánja meghódítani a dombot. 

Csúcstámadók :D

Anya szeme fénye...

Útközben mindenféle akadállyal meg kellett küzdeni. 

Picurka annyira ügyes volt, sikerült magától megoldania az átjövetelt. Dagadt a mellem a büszkeségtől. 

A csúcson....   Vicces, hogy csak Aisha és az elméletileg szellemi fogyatékos Picurka ült le szépen, és nyugodtan, a többiek folyamatosan mozgásban voltak.

A csúcsra érve Maya már egészen belejött a sétába, végig szépen jött velem, nem kellett nógatni, nem rángatott, és nem akart lemaradni. Sajnos később a városi sétákon újra bedurcizott, és egy tapodtat sem volt hajlandó menni. 

Ilyen cukiságok lapultak a fűben...

...meg ilyenek. 

Falkában menni jó, ezt a mentett csivavák is hamar megtapasztalják, és sokkal egyszerűbb nekünk is kezelni őket a falkatagok segítségével.

A nagy kaland után természetesen a kiadós kajcsi sem maradhatott el.

Mollyka kaját lop. :D

Mivel pár hete minden hétvégén volt valami teendőm, kivettem egy nap szabit, hogy végre kipihenjem magam, és Bambiékkal lehessek. A legjobb hely pedig erre a sukorói telek, ahol nyugi van, és a kutyák is imádják. Tömpi, Molly és Aisha sajnos ide se tarthattak velünk, nem akartuk megkockáztatni, hogy a varratok elfertőződjenek, vagy megsérüljenek, ezért csak Bambi, Picur, és a legújabb befogadottunk, Réré tartott velünk.

Réré egy kakukktojás a fajtamentés kutyái közül, igazából pincser, de a segítségünket kérték új gazdi keresésében, így örömest átvettük őt is. A vége persze ennek is az lett, hogy nálunk maradt a drága, örökbe adni még most se lehetne a komoly viselkedési problémái miatt, az amúgy is érzékeny lelkét pedig nem akarjuk még egy gazdi csere miatti traumának kitenni. A legnagyobb probléma vele, hogy úgy visít minden miatt, mintha épp nyúznák, ha meglát bármit, ami mozog, ha olyan hangot hall, ha magára, vagy másvalamire fel akarja hívni a figyelmünket, vagy csak úgy unalomból… visít, mint egy csecsemő. Illetve visított, mert a sok foglalkozásnak, és számára új, izgalmas kalandoknak hála sikerült jócskán lefaragni belőle, de még így is sok dolgunk lesz vele, mire teljesen leszokik erről, és szobatiszta, engedelmes kutyussá válik.

Réré, mint kisangyal...

...és egy kevésbé angyali arca ;D

Bambi szokás szerint átnézte a területet, megjelölte mindenhol, majd nyugodtan lefeküdt napozni. Picurka állandóan izgága természete viszont nem nyugodott, míg számtalanszor újra és újra körbe nem járta a telek egy meghatározott részét, és csak miután letudta a kilométer hiányát, feküdt le pihenni a többiekkel.

Bambi és Réré 

Picurka is végre lepihent 

Ami megmelengette a szívemet: Picurka megtanult műcsontot rágni. Pontosabban csámcsogni, de kezdetnek ez is megteszi. Eddig rá se nézett, nem tudta, mit kellene csinálnia vele, pedig fontos lenne neki is rágnia ilyet időnként, mert mint a legtöbb csivava, hajlamos az erős fogkövesedésre.

PIcurka ismerkedik a műcsonttal

Egy hét múlva, május elsején is tervezzük eljönni a kutyákkal a telekre, akkor végre a többiek is jöhetnek, illetve a barátnőm, Ildi is a népes családjával, így összesen kilenc kutyával, grillezéssel, erdei sétával, és persze fajtamentős megbeszéléssel fogunk ünnepelni. :D

A Szánhúzó Alapítványnak köszönhetően vasárnap mi is részt vettünk az Ebremény Kutyavédő Egyesülettel közösen szervezett örökbe adó napon pár gazdi kereső védencünkkel: Pötyivel, Ribizlivel, Eperkével és Honey-val. Az eseményre Bambit is vittem, hogy legalább ily módon is együtt lehessünk, nem is beszélve arról, hogy ráfér már egy kis szocializálás. Most bőven volt alkalma gyakorolni... :D

Ribizli és Bambi... hamarosan kezdődik a simi maratón. ;) 

A délelőtti csapatot erősítette még Pötyi, bár ez talán nem a legjobb szó rá, mert szegényke igencsak félős kutyus, ha ott voltam mellette, folyton a fenekemben volt, ha elmentem, teljesen kétségbeesett. A folyamatos pozitív foglalkozásoknak hála azonban a nap végére már egészen hozzászokott a sok emberhez és a simogató kezekhez. :)

Később csatlakozott hozzánk Eperke is, aki szintén gazdit keres. Eperke egy ideig nálam vendégeskedett, majd átkerült apukámékhoz, amiért nagyon hálás voltam, mert tudtam, ha nálam maradt, menthetetlenül beleszeretek... és már így is több kutyánk van a kelleténél... ;) 

Végül Honey is megérkezett, aki ugyan pincser, de szintén a csivava fajtamentés gondozása alatt van, és egyik nagy kedvencem. Azok a hatalmas fülek... :D 

Sok pici kutya pici helyen is elfér :D balra a mi standunk, jobbra az egyik vendéglátó, a Szánhúzó Alapítvány standja.

Másik vendéglátónk, az Ebremény Kutyavédő Egyesület

Agilityzni itt is volt lehetőség, és sok érdekes program várta az érdeklődőket, meg persze finom falatok. Nagyon köszönjük a lehetőséget, amit remélem mihamarabb tudunk viszonozni. :)

Mivel a korábbi helyszínnel, illetve a tulajdonosával problémáink adódtak, ezért új területet kerestünk a Csivava Kerti Partinak, amire Miló Viktória segítségével nagyon hamar rátaláltunk. A Pólus Kutyakiképző Iskola elhelyezkedése és kinézete is jobban tetszik, közvetlenül a Pólus Center mögött, összefüggő nagy füves rét, körben fák, közvetlenül mellette a Szilas patak, kulturált agility pálya és környezet . A szervezés is egyszerűbb lesz, bármikor ki tudunk menni a pályára szervezkedni, és mindenben segítenek nekünk az iskola vezetői, amiért ezúton is szeretném hálámat kifejezni. :)

Kollégák között... középen Bambi és Picur :)

Csivi résztvevők 

Bambi

Picur

Athos

Édi és gazdija, Miló Viki

Eperke, egyik gazdi kereső védencünk Miló Vikivel

Ribizli, másik gazdi kereső védencünk Miló Vikivel

Az iskolába első sorban azért mentünk ki, hogy ismerkedjünk a helyszínnel, megbeszéljünk pár részletkérdést a csivava találkozóval kapcsolatban, illetve hogy két gazdi kereső védencünkről készítsünk képeket Miló Vikivel, de ha már ott voltunk, gyakorlatoztunk is a kutyákkal, amit a sok-sok jutifalatnak köszönhetően nagyon élvezett mindenki. És igen, ahogy a képen is látható, a kis vízfejű Picurka se maradt ki a jóból... :D

Az alagút elég jól ment minden kutyusnak, főleg, hogy a végén egy kis kedvcsináló finomság várt rájuk.

Videó is készült a gyakorlatozásról, amit igyekszek majd feltenni ide is, ott látható, hogy milyen gyorsan megtanultak agilityzni a csöppségek. A pályát ti is kipróbálhatjátok majd 2013. május 25.-én, a Csivava Kerti Partin. :)

8 óra munka mellett a fajtamentés sok időt vesz el, ezért a barátommal minden alkalmat kihasználunk arra, hogy Bambiékkal közös programokat szervezzünk. Most hétvégén pl. egy bicikliversenyre látogattunk ki, amin a barátom indult a csapattársaival, és mivel a hely alkalmas volt a kutyák kihozatalára, ezért Bambival és Picurral mi is kinéztünk. A többiek sajnos nem tarthattak velünk, nemrég ivartalanították őket, és a varratszedésig nem javasoltak a hosszú, kinti programok. 

Picurka élvezte a kellemes napsütést, és érdeklődve nézte az eseményeket... 

...Bambi is csatlakozott hozzá, bár ő főleg a kajás zacskókra koncentrált. 

Csapatmez :)

Nemcsak henyélésről szólt a program, a verseny előtt bejártuk a kutyákkal a pályát.  

Egyik nagy kedvenc: Ibolya virágok 

A sétából megérkezve Picurka visszatért a korábbi elfoglaltságához: továbbra is élénk érdeklődést mutatott a történések felé. :)

Bár nagyon jól éreztük magunkat, nem maradhattunk sokáig, mert 5 órára vártak minket a Pólus Kutyakiképző Iskolában fotózásra, illetve hogy megbeszéljük a Csivava Kerti Parti részleteit, melyről a következő posztban számolok majd be. 

Eljött az ideje egy újabb fogkő leszedésnek Picurnál, illetve a korábban megbeszélt röntgen és altatás vizsgálatnak. Nagyon izgultam a kezelés előtt, az nyugtatott, hogy a lehető legjobb kezekben lesz, és végig figyelnek rá többen is. Az altatás viszonylag hamar megtörtént, a kanül behelyezése az egyetlen kényes pont, utána már csak az altatószereket adagolják a kanülön keresztül, és alvás.

A kanül behelyezése után, apa kezében

Picurka békésen alukál, közben az orvosok felkészülnek a beavatkozásokra

Elsőként a fogköveit szedték le, ahol én is ott lehettem, nem volt jó látni így azt a csöppnyi, törékeny testét, de igyekeztem kizárni az érzelmeket, amennyire lehetett…

A fogkőleszedést röntgen követte, mellette folyamatosan figyelték az agy oxigén ellátását, mert altatás közben a nem megfelelő oxigén ellátás további károkat okozhat az amúgy is parányi szürkeállományában.  A röntgen sajnos igazolta, hogy komoly, 3-as fokozatú patella ficama van a rosszabbik lábán, de a másik lába is műtétre szorulna. Ezt azonban komolyan át kell gondolni, mert bár nem volt gond az eddigi altatások alatt, és megfelelő volt az oxigén ellátás is,  az altatás miatti elhalálozás kockázata Picur esetén 30%.  Az orvosok nem javasolják a műtétet, és bevallom, én se merem megkockáztatni, inkább próbálkozom a porcerősítővel, és később, ha már lesz hidroterápiás részlege a rendelőnek, gyakran meglátogatom majd Picurkával.

Picurka röntgenfelvétele

Miután mindennel végeztek az orvosok, megkaptam Picurkát, és az ébredésig kihasználtam az alkalmat egy kis kozmetikára: levágtam a körmöcskéit, kitisztítottam a fülecskéit, kicsit áttörölgettem a pociját, és a fenekét, de ami a legjobb volt az egészben, végre kedvemre puszilgathattam Őt, mert egyébként néhány puszi után még mindig morgással adja tudtunkra, hogy ne zaklassuk ennyit.

Picur a hős :)  a rendelő pultján, közvetlenül az ablak mellett ébredezett az altatás után

"Ilyen szépek lettek a fogaim"

Egy kis szoci tréning gyanánt, meg persze, hogy mi is és a kutyák is jól érezzék magukat, a fajtamentős tagokkal közös sétákra megyünk időnként. Ezúttal Szotyi, Hirohito és Réré tartott velünk a Népligetbe. 

A csapat indulásra készen 
A képen: Bambi, Picur, Tömpi, Aisha, Molly, Szotyi, Hirohito és Réré 

Ahol kocsik járnak  a közelben, ott szigorúan pórázon visszük az összes kutyát...

A séta alatt a póráz csak a rendbontókon maradt, a többiek szépen jöttek a falkával. 

Szotyi

Hirohito

Réré

Futáááááás! 

Dicséret az okos kutyának :D

Bambi után a többi kutyát is szeretnénk ivartalanítani, ezért elmentünk velük egy előzetes állapotfelmérésre, és konzultációra. A páciensek: Tömpi, Aisha, és Molly, illetve vittük Picurkát is a térdkalács ficama miatt.

Aisha a legkiegyensúlyozottabb csivava, akivel eddig találkoztam. Még a rendelőben sem fél.

Picurka a váróteremben. Ő az egyetlen, akit nem fogunk ivartalanítani, tekintettel a születési rendellenességére, a hátsó lábai miatt viszont aggódom, ezért szerettem volna megtudni, mennyire kockázatos lenne neki egy komolyabb térdműtét, illetve megéri-e kockáztatni.

Aisha kedvenc helye a rendelőben a vizsgálóasztal alsó része.

Mindenki egy rutinvizsgálaton esett át, ez minden műtét előtt fontos, ezen kívül egy alap vérvizsgálat is ajánlott, hogy teljesen biztosak legyünk kutyánk megfelelő állapotában.

Legutoljára vettük Picurkát, akit szintén átnézett az orvosunk, Krisztián, majd még két specialistával konzultáltunk, András a térdkalács ficamát, és a fogait nézte meg alaposan, az altatóorvossal pedig a lehetséges kockázatokat tárgyaltuk át. Mivel a fogait amúgy is rendbe kell tenni, és a térdkalács műtét előtt egy röntgen is szükséges, ezért megbeszéltük, hogy ezeknek a rövid kezeléseknek az ideje alatt megvizsgálják, mennyire viseli Picur az altatást. Itt a leglényegesebb kérdés Picurnál az agy oxigén ellátottsága altatás alatt.

 "Hé! Te mit nyúlkálsz ott!" :D 

Az alapos vizsgálatok után nem maradt más hátra, mint megbeszélni a műtétek időpontját, melyet még áprilisban tűztünk ki. Picurnak a fogkőleszedését egy héttel előbb végeztetjük, Molly, Aisha és Tömpi pedig egy héttel utána lesz ivartalanítva.

Helyszín: Rákosligeti Állatorvosi Rendelő 
Web: www.kisallatkorhaz.hu 

Nedves volt még kicsit a talaj, de muszáj volt kihasználni a cseppnyi jó időt, hogy végre kimenjünk egy nagyobb sétára Bambiéékkal a Népligetbe.

Együtt a falka

Álmosan indult a séta

Picurka imád sétálni. Ha nem visszük ki hosszú sétára, akkor otthon vezeti le a kilométerhiányát azzal, hogy körbe-körbe járkálgat. Emiatt alig győzzük etetni, sokkal többet kap, mint a többiek, nehogy elfogyjon.

Bambi

Aisha és az ő speciális megoldása. Nem, nem lelép a járdáról, éppen felfele igyekszik, csak hátra fele.

Molly rengeteget fejlődött, mióta náluk van, de még sok munkába fog kerülni, mire sikerül összeszedett, kiegyensúlyozott csivavát faragnunk belőle. Még mindig zavarban van, és nem teljesen érti mit akarunk tőle, ha kiadunk egy-egy parancsot, és az egy helyben maradás sem megy neki, de türelemmel és következetességgel hamarosan nagyon jó kutyus lesz belőle.

Néhány helyen még megmaradt egy-két kupac hó.

Picurpi

Bár egyik új mentettünk, Ribizli orvosi vizsgálatáról, valamint sikeres szájsebészeti műtétjéről a fajtamentős facebook oldalunkon beszámoltam, mégis fontosnak érzem, hogy itt részletesebben is körbejárjam a témát, mivel minden csivavát érintő problémáról van szó.

A fogkő, azon kívül, hogy csúnya látvány és rossz szagú lesz tőle a kutya lehelete, nagy fájdalmat okoz a kutyának, továbbá több, súlyosabb betegség okozója lehet, ezért is fontos jobban odafigyelni a kutyánk szájápolására. A lepedék és fogkő remek táptalajt biztosít a baktériumoknak, melyek elszaporodva tönkreteszik a fogakat és az ínyt, nagyon súlyos esetben az ínyen lyukak és fekélyek keletkeznek, a csontokat pedig elsorvasztják a baktériumok által termelt enzimek. Ribizli sajnos a legjobb példa erre, őt olyannyira elhanyagolták, hogy mindenből kijutott szegénykének. A műtét alatt végig azon izgultunk, ketté- vagy le ne törjön az állkapocscsontja, mert annyira előrehaladott a sorvadása. :(

Ilyen csúnyán elfogkövesedett fogakkal még nem találkoztunk. Bal oldalon, a fogkő mellett elfekélyesedett az íny. 

A fogkő nemcsak a szájban okoz kellemetlenségeket, a gyulladás könnyen átterjedhet más területekre, szervekre is, legrosszabb esetben az szívre (éppen úgy, ahogy az embereknél is).

Megelőzni a problémát sokkal könnyebb és olcsóbb, pusztán egy kicsivel több időt kell szánnunk a kutyánkra. Ha lepedéket találsz a fogakon, még idejében távolítsd el, mielőtt fogkőként rátelepszik. A tisztításhoz tudsz használni kifejezetten kutyák részére készített fogkefét és fogkrémet, de a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha egy gézzel egyszerűen végigsimogatod a fogak felszínét. E mellett érdemes különböző rágócsontokat, vagy a fogtisztító lapocskákat adni időnként a kutyának. A csont is jó megoldás lehet, de nagyon oda kell figyelni, milyen csontot adsz oda. Csöves, szilánkosan törő csontokat nem szabad, mert átszúrhatja a szerveket, és a fűszeres léből vagy ételből vett csontokat is ajánlott kerülni, mivel ezek komoly emésztési zavarokat okozhatnak. Az étkezésre is érdemes odafigyelni, a konzerv, vagy tasakos nedves tápok könnyen rátelepszenek a fogakra, míg egy jó minőségű száraz táp kifejezetten jót tesz a fogaknak. 

Lyuk az ínyben. És ez csak az egyik oldal... :(

Ha ezek ellenére is megtelepszik a fogkő, akkor nincs más lehetőség, mint elmenni az állatorvoshoz, és leszedetni. Ez egy rövid műtét, sokszor nem is altatnak, csak bódítanak, és általában elegendő egy-két évente egyszer elvégeztetni ezt, persze csak ha szükséges.

Sikerült megint csúsznom a bejegyzésekkel, rengeteg dolgom volt az utóbbi napokban, de igyekszek mindenről beszámolni. Írtam már Réré-ről, aki Amonnal került hozzánk, hogy új gazdit keressünk nekik. Amon végül visszatért eredeti gazdáihoz, Réré viszont nálunk maradt, és mivel szeretek alapos lenni, ezért rögtön kivizsgálással kezdtük az orvosnál. Nem tetszett, hogy olyan csupaszkás és piros a bőre, ezért a biztonság kedvéért leellenőrizzük, nincs-e valamilyen parazitája. A vérvételen már túl vagyunk, ahol szerencsére minden rendben volt, csütörtökön a bőrkaparékot is megcsinálták, annak majd hétfőn vagy kedden lesz meg az eredménye. Addig is kapott féreghajtót, megfürdettük gyógysamponnal, és kapott advocate cseppet, a többit pedig az eredmények alapján meglátjuk.

Réré vérvételen

A vérvételre elkísértük Réré-t, és gazdi jelöltjét, Dórit, és mivel vonattal mentünk, az egész olyan volt, mint egy kellemes kirándulás… egészen addig, míg ki nem derült, hogy nem jó vonatra szálltunk. Szerencsére idejében kapcsoltunk, és még Budapest határán belül sikerült leszállnunk. A kezdeti ijedség után viszonylag hamar találtunk magunknak buszt, ami pont a rendelő előtt tett le, így késéssel ugyan, de végül csak sikerült eljutnunk a célhoz. Ennek a kutyák már annyira nem örültek, főleg Réré nem, aki végig visított, míg sorra nem kerültünk. A vérvételt kisangyal módjára, csendben tűrte, a körömvágásnál viszont akkorát visított a fülembe, hogy azt hittem, megsüketülök. 

Bambi és Réré vonatozik 

Utazók...

Mindenki máshogy foglalta le magát a rendelőben várakozás közben: Réré visított, Bambi pedig tornagyakorlatokat mutatott be. 

A rendelőhöz tartozik egy gondozott füves terület, itt végre kicsit leülhettünk és kipihenhettük az eddigi kalandokat, amik azonban ezzel nem értek véget. Hamarosan megérkezett apukám, és indultunk rögtön a Pólus Kutyakiképző Iskolába, ahol a következő Csivava Kerti Partit fogjuk tartani. Ez a hely sokkal jobbnak bizonyul a korábbinál, szintén egy elkerített, nagy zöld terület, de sokkal rendezettebb, tisztább és csinosabb. Az aggility pálya korszerűbb, több árnyékos rész található, és ami a legfontosabb, sokkal biztonságosabb, nincsenek a területen veszélyes tárgyak. A hely különlegessége pluszban, hogy a Szilas patak épp mellette fut el, még barátságosabbá, természetközelibbé téve ezzel az iskolát. A tulajdonos és az oktatók is mind nagyon kedvesek, és örömmel fogadták a kezdeményezést, mindent meg is beszéltünk hamar, aztán tartottunk a kutyákkal egy kis szocializációt, ha már ott voltunk. 

Még a rendelőben

Szoci az iskolában. Itt már csatlakozott hozzánk a fajtamentés másik két tagja Ildi és kislánya, Rebeka. 

Képeket csak azért nem készítettem az iskoláról, mert közvetlenül tél után, különösen ilyen nedves időben nem mutat jól a terület, viszont még így  is annyira megfogott, hogy azóta rengeteg ötlet, programlehetőség jut eszembe, már csak meg kell valósítani őket, és ha sikerül, ez lesz az eddigi legjobb csivava találkozó.

Lassan két hét telt el az ivartalanítás után. Bambival túlestünk már a varratszedésen, a legnehezebb időszakot átvészeltük, és nagy örömömre visszatért a régi jókedve. Nem is gondoltam volna, hogy ennyit számít az ivartalanítás, de tényleg sokat jelent, mindenkinek csak ajánlani tudom.

 Varratszedés előtt - nagyon profi munkát végeztek :)

A mentett kutyusainkon kívül mostanában egyre több, Bambihoz hasonló esetről is hallunk, amikor rendes körülmények között tartott csivavánál fordul elő ez a betegség, ezért nagyon figyeljetek oda kutyusaitokra. Sajnos a gennyes méhgyulladásnak gyakran alig észrevehető tünetei vannak, mert sokáig, akár hónapokig is lappanghat, ezért sokszor már csak akkor derül fény a fertőzésre, amikor súlyossá, legrosszabb esetben kritikussá válik a csivava állapota. A váladékozás az egyik egyértelmű jele a gyulladásnak, ekkor azonban már elgennyesedett a méh. Ha már megjelenik a váladék, akkor nagy a baj, és azonnali műtét szükséges. Előtte igazából a kutya viselkedésén lehet észrevenni, hogy baj van. Ez vonatkozik amúgy a legtöbb betegségre is, szóval ha kutyánk viselkedése negatív irányban változik, kedvetlen, esetleg étvágytalan lesz, kezdjünk el gyanakodni. Ilyenkor javasolt egy ultrahang elvégzése, ami sok betegségre fényt deríthet, köztük a méhgyulladásra is. Én évente akkor is csináltatok egyet, ha amúgy semmi problémát nem látok Bambin, mert nem kerül se sok pénzbe, se sok időbe, viszont megelőzhetek vele olyan betegségeket, ami még nem látszik kívülről.

Néhány tipp a méhgyulladás megelőzésére:

Talán mindenki tisztában van vele, de azért csak leírom a kutyaruha fontosságát a hideg vagy csapadékos időszakokban. Olyat válasszatok ilyenkor, ami védi a hasát is a felfázástól, illetve csapadékos időben mindenképp vízálló ruhát adjatok rájuk, mert ha átázik a ruha, többet árt, mint használ.

Téli hónapokban, illetve a tüzelés alatt és után 2-3 hónapig ajánlott immunerősítővel megtámogatni a csivava szervezetét. Figyeljünk arra is, hogy a mindennapi élelme biztosítsa számára a szükséges tápanyagokat. A megfelelő etetésről itt olvashattok részletesebben: http://csivava.net/etetes.html

 Aki megteheti, annak ajánlom, hogy félévenként, vagy évenként ultrahangos vizsgálatra vigye el kedvencét, ahol a méhe mellett érdemes a többi szervét is (pl. szív) megnézetni. Ilyen kicsi kutyánál a költségek is alacsonyabbak, és egy csomó bajt megelőzhetünk vele. 

Ennek a betegségnek azonban a legbiztosabb megelőzése az ivartalanítás, mely mindössze 1 óráig tart maximum, a felépülés 1-2 hét, de egy egész életre megvédi kedvencünket nemcsak a méhgyulladástól, hanem az ivaros kutyáknál előforduló többi betegségtől is (pl: emlődaganat).  Aki olvasta a korábbi bejegyzéseket is, az talán vissza tud emlékezni, hogy milyen tortúrán mentünk keresztül Bambival a tüzelések miatt, kezdve a kopaszodással, a kezelések miatti hirtelen őszülésig, és most legutoljára a méhgyulladás. Mindenki döntsön legjobb belátása szerint. :)

IDÉN ÚJ, SOKKAL NAGYOBB, SZEBB, ÉS KÖNNYEBBEN MEGKÖZELÍTHETŐ HELYSZÍNEN RENDEZZÜK A TAVASZI CSIVAVA KERTI PARTIT! 

A hétvégén megyünk ki a helyszínre, és igyekszek képeket készíteni az iskoláról, bár a honlapjukon lévő képek, valamint az iskola tulajdonosának leírása alapján nagyon jónak tűnik a terület. Nemcsak hatalmas füves rész áll a rendelkezésre, hanem árnyékos, erdős rész is, plusz ráadásnak egy patak szeli át az iskola területét. :) Szóval azt hiszem, az idei lesz az eddigi legjobb csivava találkozó. :) További részletek hamarosan...

Végre beköszöntött a tavasz, a szikrázó nap ereje kellemesen felmelegítette a teraszt, és a kertet, így kiültünk a kutyákkal élvezni a friss tavaszi levegőt.  :)

Molly és Réré mindig rosszban sántikálnak ;)

Picurka 

Bubácska kissé megfáradtan... 

Réré elég hamar hozzászokott Cicó társaságához :)

Réré - az a kis puszilnivaló ráncos nyak...