Eltelt egy hét az ivartalanítás óta, a nehezén már túl vagyunk, egyedül a varratszedés van hátra, és mostantól nincs álvemhesség, vagy aggódás a szövődmények miatt. Borzasztóan nehezen hoztam meg a döntést, évekig vártam vele, de végül azt mondom, nagyon örülök neki, és már előbb meg kellett volna tennem. A döntésben persze sokat segített a fajtamentés által hozzánk került mentett kutyák műtétei, ahol megtapasztalhattam, nem is olyan nagy dolog az egész. Na jó, a saját kutyánál azért jóval nagyobbnak érezzük, kezdetben iszonyú lelkiismeret furdalásom volt, de tényleg annyira profin oldották meg az altatást, hogy se Bambi, se én nem stresszeltük szét magunkat.

Bambi szokás szerint hősiesen tűrte a kezelést. A képen éppen a kanült szedik ki, aminek a legrosszabb része a tapasz leszedése :(

 A műtét utáni pár napban Bambi még eléggé sokat aludt, lényegében a hétvégén kezdett aktív lenni. Addig kapta az antibiotikumot, és fájdalomcsillapítót, mellette minden nap immunerősítőt. Most, hogy a gyógyszerek elfogytak, az immunerősítő mellett bélflóra helyreállító pasztát is fog kapni, ami minden gyógyszeres kezelés után ajánlott, hogy helyrejöjjön az egyensúly az emésztőszervekben. A speciális ruha marad a varratszedésig, és a kíméletes életmód is egy darabig. Hosszú sétákra nem megyünk Bambival, viszont kellő mennyiségű puszival és kényeztetéssel igyekszünk kárpótolni, és itt a terasz is, ahol kedvére mászkálhat meg napozhat, amíg megerősödik újra.

Fincsi főtt husi és immunerősítő 

A teraszon

Egy hétre, az időközben 7 tagura bővül falka is lecsökkent 2 főre, Bambi és Picur maradtak csak itthon velem, a többiek különböző helyeken vendégeskednek. Addig kihasználom a helyzetet, hogy Picurral többet tudok foglalkozni, és igyekszem végre szobatisztaságra nevelni. Ez a többi kutya mellett lehetetlen, mert időnként Mollynak és Tömpinek is nehézsége adódik a szobatisztasággal. Most egy kicsit élvezem is a nyugit, már-már olyan, mintha nyaralnék, mert tény, hogy imádom őket, de nagyon fárasztó tud lenni ennyi kutyát gondozni. A falkánkhoz egyébként csatlakozott egy aprócska pincher is, Réré, akibe egyből beleszerettem, mert tiszta Bambi, csak pincher kiadásban. Ő most az egyik fajtamentő tagunknál van, és elképzelhető, hogy ott is marad nála, mert bár nagyon tetszik nekem, de egy Bambim már van, és Réré is jobban kijön Dóri kutyáival, mint a mijeinkkel. És nálunk az egyik íratlan szabály, hogy ha a kutya dönt, akkor azt tiszteletben tartjuk… 

Réré - Bambi hasonmás :)

Zökkenőmentesen túlestünk Bambival az ivartalanításon, az egész nagyon gyorsan, és profin zajlott le. Először a kanült helyezték be a vénába, amit elsőre megtaláltak a vékonyka lábak ellenére is, majd a kanülön keresztül adagolták a különböző szereket neki, miközben végig a kezemben tartottam. A karjaimban aludt el, és innentől már átvették az orvosok tőlem. Röpke 1 óra alatt végeztek a műtéttel, utána ismét mellette lehettem, és az ébredésnél már a barátommal együtt fogadtuk. A korábbi műtétekkel ellentétben nehezen tért magához, de ennek a jelenlétünk volt az oka, ugyanis ébredéskor észlelte, hogy ott vagyunk mellette, és ettől a megnyugtató helyzettől folyton visszaaludt. Nekem ez a fajta ébredés sokkal szimpatikusabb, mint az, amikor nem lehetünk mellette, és lehet, hogy gyorsan magához tér a kutya, de lényegében végig stresszel, míg a gazdi meg nem érkezik. 

A műtétet követően még jó ideig nem kaphatott Bambi enni, egyedül speciális pasztát kapott háromszor, hogy ne essen le a vércukorszintje, hiszen akkor már több, mint 24 órája nem kapott enni. Másnap már finom főtt husival kedveskedtem neki, mellette kapja folyamatosan az immunerősítőt, hogy ezzel is gyorsítsam a regenerálódást. Ez egyébként mindig van nálam otthon, már a mentett kutyák miatt is. Holnap megyünk kontrollra, és kanül kiszedésre, utána sokkal komfortosabban fogja magát érezni Bambi, bár a speciális ruhát a gallérral felváltva még hordania kell a varratok eltávolításáig. 

Speciális ruha hátulról 

A kanült még 1-2 napig, gondosan lekötve bent hagyják a biztonság kedvéért 

Rendelő: Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet (www.kisallatkorhaz.hu)
A műtétet Dr. Olaszy Krisztián állatorvos végezte. 

5 éves csivava lányka szerető otthonát keresi. Pötyike nagyon kedves és érdeklődő, ugyanakkor rendkívül félénk és bizalmatlan még, emiatt sok türelmet és szeretetet igényel. Kiegyensúlyozott életéhez nyugodt családi körülményekre van szüksége. Pötyi után érdeklődni a 06-30-854-5153-as telefonszámon lehet. 

Különösen nehéz nap előtt állunk Bambival. Több évi töprengés, pro és kontra figyelembe vételével végül meghoztam a döntést, ivartalanítom Bambit. 

Komoly lépés, nehezen emésztem meg, de a rendszeres álvemhesség és az ebből adódó egészségügyi problémák miatt sajnos muszáj. A tüzelés, és különösen a 2-3 hónappal rákövetkező álvemhesség megterheli a kutyák szervezetét, immunrendszerük legyengül, és így könnyebben ki vannak téve a különböző kórokozók, és paraziták támadásának. Bambival is ez a helyzet, és hiába adok neki immunerősítőt, ismét elterjedt rajta valamilyen nyavalya, és megint kopaszodni kezdet. A műtét délután 3-ra lett kitűzve, nagyon izgulok már most, de szerencsére a fajtamentés által nagyon jó orvosra találtunk, úgyhogy a legjobb kezekben lesz Bambi. Az altatást gázzal végzik, ami a legkíméletesebb és legbiztonságosabb megoldás. Csak lennénk már túl rajta….

Érdekes természetfilm megy a Kutya Tv-ben.... ;)

Tavaly ott hagytam abba, hogy gyarapodott a családunk még egy csivavával, Picurral. Azóta történést történés követett, és egyszer csak lett négy csivavánk. A felállás most úgy néz ki, hogy nekem van Bambi és Picur, a barátom pedig Tömpi és Cicó mellé még magához vett két mentett csivavát, Aishát és Mollyt. Így összesen hat háziállatkával osztozunk a lakáson, illetve héttel, ha a tegnap hozott, szintén mentett dzsungáriai törpehörcsögöt is beleszámítom.

 Bár a csivava fajtamentés kezdetén tett fogadalmunk szerint csak ideiglenesen maradhatnak a mentett csivavák nálunk, és hosszú ideig sikerült is tartanunk magunkat ehhez, de valamilyen kifogással mégis sikerült megszegnünk a magunknak tett ígértet. A blog szempontjából ez nagyon jó, hiszem még több érdekes eseményről, tapasztalatról számolhatok be nektek. 

Bambi és Molly 

A fajtamentésen keresztül sok cuki csivava megfordul nálunk, mindegyikük másért egyedi, más-más szeretni való tulajdonsággal. Athos után, akit végül szüleim fogadtak örökbe, megfogadtam, hogy nem tartok meg egyetlen mentett csivavát sem. Nem azért, mert nem szeretném, hanem mert Bambival együtt három állatkánk van már, és sem a befogadott kutyáknak, sem a sajátjainknak nem lenne jó, ha sok társsal kellene osztozni a szeretetünkön.

Picur nagyon különleges csivava. Eredeti tulajdonosai ránk bízták, hogy keressünk neki új gazdát, mert Ők külföldre költöztek, és nem tudták magukkal vinni. Picur vízfejű. Sajnos, vagy szerencsére nem a klasszikus értelemben, hanem konkrétan víz van a fejében agy helyett. Az idegrendszere a kisagyig fejlődött ki rendesen, a nagyagyból mindössze egy parányi szürkeállományra jutott. Az MR vizsgálatot végző szakorvos szerint életképtelennek kellene lennie. Ehhez képest Picur él, mozog, működik, sőt tanul, immár több, mint két éve.

Picur MR felvételeinek részletei

További fejlődési rendellenesség, hogy a feje nagyobb az átlagnál, a koponyacsontja több helyen nem nőtt össze, ahol pedig van, az is nagyon vékony, törékeny. Ezen kívül térdkalács ficama is van, durva harapáshibája, és vagy a betegségéből, vagy a korábban elkényeztetett nevelésből adódóan, meglehetősen agresszíven reagál az újdonságokra, vagy azokra a dolgokra, amit nem akar. Mióta nálunk van, számos harapást begyűjtöttem tőle, kettőt az orromra is, na ez utóbbi nagyon fájdalmas. Az egyiket épp pár napja szenvedtem el, alvás közben. El lehet képzelni, mennyire rossz arra ébredni, hogy valaki megharapja az orrodat. Valószínűleg alvás közben megnyomhattam, amitől megijedt, és így reagált. A leckét megtanultam, nem alszunk el úgy többet, hogy a fejemnél van Picur.

Picur harapás

Picur sötét oldala...

... és az angyali :)

Picurnak azért szenteltem külön bejegyzést, mert úgy döntöttem, megtartom. Ha nagyon akarnám, találhatnék neki így is olyan gazdát, aki boldogan örökbe fogadná, hiszen teljesen olyan a viselkedése, mint egy klasszikus ölebnek. Amiért a megtartása mellett döntöttem: egyszerűen beleszerettem. Nagyon sok vidám percet szerez nekünk a mókás viselkedésével. Ahogy fel tud háborodni, ha rosszat tesz, és leküldjük az ágyról. Olyankor morog, vicsorog, és prüszköl mérgében. Vagy ahogy kedveskedni és bújni tud a maga esetlen módján, amikor simire, ölelésre vágyik. Úgy bújik hozzánk, mint egy kisgyerek. A feje is olyan, mint egy kölyök kutyáé. A nézése is. A kezdetektől fogva meg kell harcolnunk a szeretetéért, és nincs ez másképp most sem. Nap, mint nap, újra meg kell Őt hódítanunk. Egyszerűen extra cuki.

Picur a kisegér

Bújik 

Az már kiderült, hogy a diagnózis ellenére képes tanulni, sőt, magától belátni bizonyos dolgokat. Más kutyák társaságát is elkezdte már keresni, szagolgatja őket, próbál kapcsolatot kiépíteni, igaz, még nagyon kezdetleges módon, és persze nem túlozza el a dolgot. Picur fejlődése ugyan lassan halad, de biztos vagyok benne, hogy évek kitartó munkájával sikerül belőle is kihozni a legtöbbet, és kiegyensúlyozott, normális kutyust faragni belőle.

Szocializálás gyerekekhez

Az örökmozgó Picur egyik kedvenc időtöltése, a séta 

Picur szülinapi bulija

Gondoltam feldobom ezt a szürke napot egy kis nyári beszámolóval, amivel egyébként is adós maradtam...

Horvátországban idén se kellett csalódnom a kutyákhoz való hozzáállásukat illetően. Nagy a választék a kutyákat is fogadó szálláshelyek között, a strandok közül is válogathattunk, és lényegében mindenhova magunkkal tudtuk vinni Bambiékat.

A szálláshelyünk és maga a város nem nyújtott sokat, egy Zadar melletti faluban, Dikloban béreltünk egy kis egyszerű apartmant. Strandolni általában a Diklo és a szomszédos város közti területre mentünk, ahova a helyiek járhatnak főként, így mindig akadt jó hely közvetlenül a víz mellett.

A helyi "lakosok" nagyon érdekesnek találták Bambiékat, de Bambiék nem kértek a "vendégszeretetükből". :)

Bambi mostanra összebarátkozott a tengerrel, nyugodtan lefeküdt a hullámzó víz mellé is, és a szélére simán belement. Testhezálló szórakozást is talált magának, a tengerparton előforduló apró élőlényekkel játszott, köztük pár nagyobbacska rákkal is. Ezek nagyon tetszettek neki, de csak kicsit engedtük zaklatni őket.

Útban a strand felé

A kedvenc tengerparti részünkön 

Juj de izgi! Mit fogtál?

Na jó, ezt az egyet levadászta... 

Ha nyüzsire vágytunk, elmentünk Zadarba. Ide késő délután, este fele érdemes eljönni a hőség miatt, napközben csak a tengerparton lehet elviselni ezt a száraz meleget. A város tele van élettel, érdekes történelmi épületekkel, és persze rengeteg étterem, fagyizó, és vásáros bódé várja a turistákat. Nagy örömömre egyik este a főtéren egy komolyzenei koncertet is tartottak. Bambi és Tömpi eközben az ölünkben aludtak.

Zadar főtere

Estefele a környék valamely hangulatos településén sétáltunk.

Zadartól délebbre igazi ínyencségek vártak, a Krka Nemzeti Park, és Sibenik középkori városrésze. A Plitvicei Nemzeti Park nekem ugyan jobban tetszett, de ennek a helynek van egy kihagyhatatlan különlegessége: egy nagy vízesés alatti strand. Természetesen ide is velünk jöhettek Bambiék, sőt a strandon velünk együtt fürödhettek. Még két plusz pont: magyar nyelvű információs füzet is van, és Plitvicéhez hasonlóan itt  se kell belépőt fizetni a kutyák után. Két részen tiltják csupán a kutyákat, az egyik a hajókirándulás alkalmával meglátogatott egyik sziget, a másik pedig – érthetetlen okból – a buszjárat. A buszon a tiltás valószínűleg csak a nagykutyákra vonatkozik, mert mi gond nélkül felszállhattunk Bambiékkal.

A legérdekesebb számomra Sibenik középköri városrésze volt, ahol órákig el tudtam volna sétálni, persze ha nem lett volna akkora hőség. Akit érdekel a történelem, ide mindenképp érdemes ellátogatnia, hogy lássa, milyen volt egy igazi középkori város – leszámítva persze, hogy itt rend és tisztaság van, de a koszt és a koldusok tömegét egy kis fantáziával oda lehet képzelni.

Sibeniket egyébként szálláshelynek nem ajánlanám, nincs egy normális, természetes strandja, de csivavával még itt is találkoztunk. :)

A nagy meleg miatt Bambiékat hol a tengerben, hol egy-egy kút vízében mártottuk meg, és persze itattuk őket folyamatosan, nehogy hőgutát, vagy napszúrást kapjanak. 

A nyaralás végén még egy kellemes meglepetés ért minket, bár az árlista szerint a kutyák után kellett volna fizetnünk szállásdíjat, látva milyen kicsi kutyákkal érkeztünk, tőlünk végül nem kértek utánuk semmit.

Csak érdekességképpen :) két elhagyott kitinpáncél. 

Rengeteg minden történt velünk az elmúlt másfél hónapban, melyekről a következő bejegyzésekben beszámolok, bár aki nyomon követi a csivava fajtamentő csapatunk munkáját (http://www.facebook.com/CsivavaFajtamentes), az tudja, hogy főként mivel töltöttük az időt. Most a horvátországi nyaralásunkról osztanék meg egy videó összeállítást, remélem tetszeni fog nektek. :)

Szépen haladunk Picur szocializálásában :) 

 Picur a teraszon már otthonosan mozog

Picur a kerítésen kívül

Cicóka bejött a képbe :)

Bambi és Picur

Picur közeledik Bambihoz

 Picurral nagyon sokat haladtunk: már kézbe tudjuk venni a nélkül, hogy meg akarna harapni, bátran kimegy a teraszra, sőt, imád ott időzni, végre rengeteg inger éri, amire már láthatóan ki volt éhezve, a válogatása is megszűnt, simán megeszi a prémium száraz tápot, és bár korábbi otthonában jó ideje nem volt hajlandó vizet inni, csak tejet, nálunk visszaszokott a vízre.

Két hét elteltével úgy gondoltuk, ideje egy újabb orvosi látogatásnak Picurral. Ezúttal megbeszéltük, elkábítják Picurt, hogy ne legyen annyira megrázó neki. A mostani alkalommal vérvételre, koponya vizsgálatra, körömvágásra, és fültisztításra lett előjegyezve. Képes beszámoló következik.

A váróteremben Picur egészen a barátomhoz simult

Az első adag altató után még elég ébernek mutatkozott, le kellett fogni, hogy le ne essen az asztalról, vagy meg ne harapjon valakit.

Mivel a második adag altatótól sem sikerült teljesen elkábítani, és még mindig reagált a történésekre, ezért intravénásan is kapott egy harmadik adagot.

Miután végre elkábult, vért vettek tőle, ami szintén küzdelem volt, mert alig jött belőle. A rendelő munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy a vizsgálathoz szükséges vért sikerüljön kinyerni belőle.

Ezután már egyszerűbb kezelések következtek. Megvizsgálták a koponyáját, amin két lyukat is találtak, az egyik ezek közül meglehetősen nagy, kb. 20 Ft-os méretű, és ha hozzáér az ember, a puha részt érzi az ujjai alatt. Szóval eléggé hátborzongató. Műtéti úton elvileg lehet orvosolni a problémát, viszont sok kockázattal jár, ezért egyelőre egy sokkal szelídebb megoldást találtunk ki neki. Kapni fog a DogLove Shop-ból egy kényelmes sapkát, aminek a belső részére egy vékony szivacs  réteget varrunk. Ez megvédi majd az esetleges ütésektől az érzékeny részt. :)

A továbbiakban a meglehetősen elhanyagolt körmeit pillanatok alatt levágták, …

…. a bent maradt tejfogaitól megszabadították, és a fogkövét is leszedték, …

…végül a füleit is kitisztították, amik így néztek ki a tisztítás előtt:

A kezelések után antibiotikum injekció a fertőzések elkerülésére

Mielőtt haza indultunk volna, kihasználva a lehetőséget, chippet is ültettek a nyakába.

Meglepődtem, amikor megláttam a tűt, mert jóval kisebb rémlett nekem, de hamar túlesett ezen is, és mire haza értünk, már el is felejtett mindent, csak az számított, hogy vacsoraidő volt.:)

 Már nagyon vártam az első saját szervezésű csivava találkozót (a saját alatt a családomat is beleértem). Korábban ugyan már szerveztünk együtt másvalakivel találkozót, nevezetesen a csivava majálist, de ott a főszerepet egy olyan személy vállalta, akivel később megromlott a viszonyunk. A részletekbe nem mennék bele, legyen annyi elég, hogy mások voltak az elképzeléseink, meg úgy általában a világfelfogásunk is nagyon távol áll egymástól. A Csivava Kerti Parti viszont a kisebb bakik ellenére megfelelt az elképzeléseinknek, és valóban a csivavák voltak főszerepben. Bár most se sokat tudtam beszélgetni másokkal, de kárpótoltak a képek, ahol látszódik, milyen jól érezték magukat a vendégek, és milyen szeretettel viseltetnek kedvenceik iránt a gazdik. A sok pozitív visszajelzés pedig megerősített az elhatározásomban, hogy további találkozókat rendezzek a jövőben. A legközelebbi még idén szeptember 15-én, szombaton lesz, ahova szintén ingyenes lesz a belépés, és minden csivava gazdit, illetve a fajtát kedvelő érdeklődőt nagy szeretettel várunk. Addig is pár fotó a májusi találkozóról. A többi képet a rendezvény facebook oldalán találhatjátok. Link: http://www.facebook.com/CsivavaKertiParti

Nagyon örültünk, hogy ilyen sokan eljöttek :D

Ellátogatott első örökbe adott védencünk is, Picur (korábban Borisz)

Bambi védi a pokrócát :)

Juhé! Kerti Parti! Athoska ilyen nagyon jól érezte magát. Persze volt is oka rá, állandóan agyonszeretgeti mindenki. :D

Yodácska és Vámos Erika a csivava fajtamentés képviseletében

Pigi sem hiányozhatott a találkozóról, akiről néhány divatfotót is készítettek a Blikk Magazin számára

A Cerberos Csivava Kommandó bemutatója is jól sikerült, annak ellenére, hogy mindannyian kicsit feszültek voltunk

 A Csivava Kerti Parti előtt kilátogattunk a kutyaiskolába, és pár kedves kutyusba botlottunk. Bambi persze nem érezte magát biztonságban a sok „óriás” között, pedig kutyakiképző kedvenceiként nagyon szelíd kutyák, még csak nem is zaklatták a kisebbeket, inkább az emberekkel incselkedtek, hátha sikerül valakit játékra bírni. 

 Lassan kezd a szokásommá válni, hogy utólag frissítem a blogot, túl sok mindent vállaltam be egyszerre az utóbbi időben. Persze nem panaszkodom, mert szeretem, amit csinálok, csak munka mellett nem könnyű. Időközben még egy védenccel gyarapodtunk, Picurral, akinek gazdái kiköltöztek Kanadába, és nem tudták magukkal vinni őt. Picur vízfejjel született, erős harapáshibával, a hátsó lábai gyengék, a térdkalácsa pedig kijár. 

Picurt a vele született betegsége miatt a széltői is óvták, a túlzott féltés azonban súlyos viselkedési problémákat okozott neki. Tovább rontotta a helyzetet, hogy gazdáit Picur eddigi állatorvosai félretájékoztatták, valamint antiszociális viselkedése miatt egyre kevesebbszer kezelték. Így nem kapott pl. soha veszettség elleni oltást, a körmei hosszúak, mert nem vágta le az orvos, a fülét nem tudom, hogy tisztították-e valaha, és még sorolhatnám. Az ottani állatorvosok a szakértelem, és a lustaság miatt egyszerűen nem vállalták a kezelését. Nem is értem, az ilyenek minek mennek el orvosnak. Szerencsére mi egy nagyon jó állatorvosi rendelőbe járunk, ahol profin és lelkiismeretesen végzik a munkájukat az ott dolgozók.

Picur első lépése az elszakadás felé: a megszokott takarója helyett a pihe-puha bújózsákot választotta fekhelyéül. Ezen mondjuk nem csodálkozom, az eddig nálunk "vendégeskedő" csivavák mind ezt tették, annyira szeretik a puha, vastag anyagát.  

Picur első látogatása az orvosnál eléggé drámaira sikeredett. Első alkalom volt, hogy a rosszullét kerülgetett, mert féltem, hogy rohamot kap. Picur szájacskáját össze kellett kötözni, hogy egyáltalán hozzá lehessen érni. Ezután a lehető leggyorsabban átnézték, és levágták a körmeit, majd megbeszéltük, ha már kicsit sikerült szocializálnunk, visszajövünk vele. Azóta az otthonunkban gondoskodunk róla, igyekszünk óvatosan, de határozottan közeledni felé, így szép lassan már ölbe is tudtuk venni, ami nagyon nagy haladás. Azt hittem, ezt csak egy hónap múlva sikerül nála elérni.

 Időnként az ágyra is felengedjük, sőt, már többször ott is aludt velünk, ha viszont domináns viselkedést mutat, azonnal letiltjuk onnan, ezzel zárva ki a falkából. Picurt pár nap elteltével a kíváncsisága rávette arra is, hogy kijöjjön a teraszra, azóta egyik kedvenc időtöltése a napfürdő a bújózsákkal azonos anyagú fekhelyen. :)

Előző hét vasárnapunk elég sűrűn telt. Délelőtt a kommandóval gyakoroltunk a Cerberos Kutyaiskolában, hazaérve gyorsan megebédeltünk, aztán irány a Városliget közös sétára egy csivavás batári társasággal, onnan szüleimhez anyák napját ünnepelni, végül hazafele megálltunk a Népligetnél még egy kis sétára. Mondanom se kell, hogy napvégén milyen jólesően dőltünk be a puha ágyikóba. :) Beszámoló képekben.

Profil fotózás a csivava kommandó tagjaival

Úton a kisföldalattival

Városligeti baráti találkozó

A Népligetben is gyakoroltunk kicsit a kutyákkal séta közben

A Facebookon láttam megosztva egy expressz hirdetést, amiben egy beteg csivavának kerestek új otthont. Rögtön felvettem a kapcsolatot a hirdetővel, akivel megbeszéltük, ha nem talál neki gazdát, keresni fog minket. Május elsején délután kaptam a telefont, hogy a egy kutyatámadás miatt a csivavának sokkal rosszabb lett az állapota, és inkább nekünk adja. Azonnal hívtam Veronikát, aki hazafelé el tudott menni érte, és egyből az állatorvosához vitte megnézetni. Másnap felkerestük a csivava fajtamentés hivatalos rendelőjét is, a kivizsgálás eredménye ijesztő volt.

Szmörécskének a bal oldalán szinte minden bordája eltörött, a törött csontok átszúrták a bal tüdejét, ami összeomlott emiatt, és jelenleg csak fél tüdővel lélegzik. Ez azért is veszélyes, mert ha egy rossz mozdulat miatt a másik tüdeje is átszúródik, abban a pillanatban meghal a kutyus. A röntgenen a belecskéjében felhalmozódott széklet is jól kirajzolódott. Az erős fájdalmak miatt ez nem meglepő, mivel a nyomás fokozza a fájdalmat, és az ereje is csekély szegénykének.

A fogai is botrányos állapotban vannak, valószínűleg elveszti majd őket. Kapott antibiotikumot, fájdalomcsillapítót, robotálló szereket, és paraffint a székrekedés ellen.

Szmöre azóta is Veronikánál lábadozik, egy külön a karanténozásra szoruló kutyáknak fenntartott szobában, így Szmöre teljes kényelemben és nyugalomban gyógyulgathat. Minimális javulást már mutat, és mi ennek a picinek is örülünk, tisztában vagyunk vele, hogy a gyógyulása hosszú folyamat lesz. További részletek, és friss infók Szmöréről Facebook oldalunkon: http://www.facebook.com/CsivavaFajtamentes

Sajnos a sok munka miatt a hosszú hétvégére nem tudtunk elutazni messzire, de a telekre azért kimentünk a kutyákkal. Mivel régen jártunk már kint, a fű jó nagyra megnőtt, Bambiéknál is magasabbra.

Yoda most járt itt először, és persze nagyon tetszett neki minden. Csupa új szag, sok érdekes állat, vadregényes zöld terület, és az otthon kényelme se hiányzott. :)

Yoda felfedezi a területet

A nagy felfedező út után egy kis napfürdő a többiekkel

Az imádott fekhely biztosította a komfortot

Hiába vagyunk kint a telken, napi egyszer azért megmozgatjuk őket. Ilyenkor vagy a faluba megyünk sétálni, vagy az erdőbe kirándulni. Útközben többször meg kellett állnunk, mert a kutyák - főleg a két csivava - elég nagy feltűnést kelltet. Azért a telken is akadt tennivaló, a legkedveltebb a szomszéd nagykutya megugatása, aki erre válaszul kis híján lepisilte Tömpit. A nap nagy részében azonban inkább lustálkodtak, vagy legelésztek, ami a nagy melegre való tekintettel, nem meglepő.

Volt egy váratlan vendégünk is, bár ő velünk ellentétben valószínűleg nem örült a látogatásnak, főleg, hogy két „hatalmas” élőlény tolta oda az orrát.

Yodácska viszont annyira nem vett tudomást róla, hogy majdnem rá is lépett

Mondjuk Bambiékat is csak pár szimat erejéig érdekelte az ismeretlen élőlény, utána ment mindenki a maga dolgára. Mi sokkal izgatottabbak voltunk, mint a kutyák, akik nem értették, mire ez a nagy felhajtás, és mit fotózgatjuk együtt őket. 

Mivel nagyon szeretjük a környéket, és az itteni nyugit, ezért azt tervezzük, hogy a jelenlegi kisház mellé építenénk egy nagyobbat, és a kettőt összekötve már egy elegendő területű, barátságos lakot teremtenénk magunknak és a kutyáknak. A mentett csivaváknak pedig kialakítanánk egy külön kis részt, amolyan menhelyféleséget. Bár a ház még a toldással együtt sem lenne nagy, de a pici csiviknek tudnánk azért helyet szorítani. J

Érdekességképp néhány növény a kertből

Yodával és Tömpivel meglátogattuk az új helyre költözött Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézetet. Tömpi így is rájött, mi készül „ellene”, pedig csak ránéztek, meg kitisztították a fülét, úgyhogy nem volt oka a félelemre. Yodát viszont alaposan átvizsgálták, megnézték a jelenlegi állapotát, és megkapta a veszettség elleni oltását.

Yoda most már készen áll, hogy új otthont keressünk neki, bár a speciális ápolási feladatok miatt nem lesz egyszerű a gazdi keresés, és persze itt van az a probléma is, hogy túlságosan hozzánk szokott. Megtartani sajnos nem tudjuk, mert mindketten dolgozunk a párommal, így nem tudnánk biztosítani neki a napi 2 óránkénti csepegtetést. L Pedig igazán jó lelkű, kedves csivava, és most már kiegyensúlyozott is, ami nagyon nagy szó, tekintve, hogy milyen lelki állapotban került hozzánk.  Vérezni fog érte a szívem.

Még nem késő jelentkezni a Csivava Kerti Parti szépségversenyére! Az első 20 helyezett egy minimum 900Ft értékű, prémium kutyatápot kap ajándékba, a szépségverseny királynője és királya pedig csodás nyereményekkel térhetnek haza. Részletek és jelentkezés a www.csivava.net vagy a www.csivava.hu weboldalakon! :)

A vasárnapi csivava kommandós edzés után fáradtan ültem le enni, közben ránéztem a Facebook-ra, és láttam, hogy a Városligetbe beszélnek meg találkozót páran a csivijükkel. Olyan régen mentünk ilyen találkozóra, hogy nagyon szerettem volna ezen részt venni, így hát erőt vettem magamon, és kinéztünk Bambival meg Yodával a ligetbe. Sajnos Bambiék eléggé antiszociálisan viselkedtek. Oda-oda mentek ugyan a többi csivihez, de nem játszottak, és inkább egymás társaságát keresték. Yodánál ez nem akkora gond, mert őt most szocializáljuk, de Bambinál nem értem ezt a viselkedést. Mostanában keveset játszik, és lustábbnak tűnik nekem. Én boldognak és felszabadultnak szeretem látni. Remélem ez csak egy átmeneti állapot. Visszatérve a találkozóra: én is kicsit bizonytalan voltam, bár láttam ismerős arcokat, nagyon régen voltunk csivavás társaságban. Az utóbbi találkozókon nem volt időm másokkal beszélgetni, annyira le voltam foglalva. Itt viszont nem kellett semmit tenni, csak élvezni a sok csivava és persze a hasonló érdeklődésű gazdik társaságát.

Csivis életképek következnek. :)
2012. április 22. vasárnap, Helyszín: Városliget

Annyira el voltam havazva az utóbbi egy-két hétben, hogy megint csak utólag számolok be az eseményekről. A Csivava Kommandós lányokkal újra elkezdtük a gyakorlást. Kissé kopott a kutyusok tudása, de szerintem hamar felveszik a ritmust, főleg, hogy itt a jó idő. Bambival tavaly rengeteget gyakorlatoztunk, remélem a Csivava Kerti Partin ügyes lesz. A csapatban jelenleg négyen vagyunk, de valószínűleg fognak még csatlakozni hozzánk nyáron. Hoztam néhány képet a gyakorlásokról, a többit a Cerberos Csivava Kommandó Facebook dalán találhatjátok. 

2012. április 16. Helyszín: Népliget, Egészségház melletti rét

Kommandós kutyák (balról jobbra): Szofi, Bambi, Arthur, és Manó

Első alkalommal kissé hideg volt, a talajra se szívesen feküdtek le Bambiék, ezért aktívabb feladatokkal kezdtük. Főleg a láb mellett haladást gyakoroltuk, de muszáj volt a helyben fekvésre is gyúrni valamennyit.

2012. április 20. Helyszín: Népliget, Egészségház melletti rét

Második alkalommal kilátogatott hozzánk új gazdijával Csúfi, illetve egy megszeppent, mentett yorki, aki egy szaporító áldozata volt. Mivel ketrecben tartották, ezért most ismerkedik mindennel, többek között más kutyák társaságával is. Gyakorlás előtt egy arra sétáló yorki kölyök is odajött hozzánk, és az összes lánynál bepróbálkozott. Nagyon kis eleven és pimasz kutyus volt, többször is láttuk később, ahogy a gazdija futva próbálja összeszedni, mert folyton elszökött mellőle. Bezzeg a mi kutyáink... :D

Gyakoroltunk is persze, nem is keveset.

2012. április 22. Helyszín: Cerberos Kutyaiskola környéke

Vasárnap a Cerberos Kutyaiskolánál találkoztunk. A közönségünk most Athos és a mentett yorki volt. Hamarosan Athost is elkezdjük komolyabban nevelni, szeretném, hogy a jövőben ő is csatlakozzon a csapathoz. :)